Termőföld adásvétel már 30.000,- Ft-ért!

A termőföld fogalma

A termőföld fogalmát törvény határozza meg, ami úgy szól, hogy mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld a:

• föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, illetve
• az olyan művelés alól kivett terület, amely az Országos Erdőállomány Adattárban jogi jellege szerint erdőként van nyilvántartva.

+36 70 515 5011

Kik szerezhetnek termőföldet

Termőföldet minden magyar és uniós állampolgár vásárolhat, azonban legfeljebb 1 hektár mértékig - feltéve, hogy nem minősül földművesnek. Amennyiben az illető földműves, úgy az általa megszerezhető föld nagysága 300 hektárig terjedhet.

iroda@szabougyved.eu

Az eljárás menete ás az elővásárlási jog

Miután az adásvételi szerződés megkötésre került, azt 8 napon belül a termőföld fekvése szerint illetékes jegyzőnek kell megküldeni, aki azt a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára függeszti ki 60 napra. Ennek azért van jelentősége, mert a törvény számos olyan esetet sorol fel, amikor harmadik személynek a vővel szemben elővásárlási joga van, aminek értelmében - feltéve, hogy ezen jogával az elővásárlásra jogosult él - a vevő helyébe lépve megszerezheti a termőföld tulajdonjogát. Néhány példa az elővásárlásra jogosultak köréből - tehát egy adott adásvétel kapcsán kiket illethet meg az elővásárlási jog:

• az államot;
• a földet használó olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, vagy aki helyben lakónak minősül, vagy akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
• az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
• az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül.

Vannak olyan esetek, amikor az elővásárlási jog a törvény értelmében a fentiek ellenére nem áll fenn. Ilyen esetek például, amikor a termőföld adásvételt közeli hozzátartozók kötik egymással, vagy ha egy termőföldnek több tulajdonosa van és ezek a tulajdonostársak meg kívánják szüntetni a közös tulajdont adásvétel útján, aminek következtében a termőföldnek egyetlen tulajdonosa marad.

Amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt - tehát a 60 nap alatt - senki nem élt az elővásárlási jogával, úgy a jegyző az adásvételi szerződést továbbítja hatósági jóváhagyás végett a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amely minden esetben a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal. A szerv feladata, hogy vizsgálja a szerző fél alkalmasságát a földszerzésre, meggyőződjön a szerzési feltételek fennállásáról. Ennek eredményeként az adásvételi szerződés jóváhagyását támogató vagy nem támogató határozatot hozhat. Nem támogató határozat esetén a termőföld nem kerülhet a vevő tulajdonába, a vevő tulajdonjogának bejegyzését a földhivatal megtagadja. Támogató határozat esetében pedig a szerződést a hatóság visszaküldi a jegyzőnek, aki az ügy összes iratával együtt kézbesíti azt az ügyben eljáró ügyvéd részére. Ezek után az adásvételi szerződés - többek között a mezőgazdasági igazgatási szerv földszerzés jóváhagyását támogató határozatának becsatolása mellett - benyújtható a földhivatalba a vevő tulajdonjogának bejegyzése végett.

A törvény nevesít eseteket, amikor nincs szükség a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyására. Ilyenkor a jegyző a 60 napos kifüggesztési időtartam letelte után - feltéve, hogy nincs olyan személy, aki elővásárlási jogával élni kíván - az iratokat visszaküldi az eljáró ügyvéd részére, aki továbbítja azt az illetékes földhivatal felé a tulajdonjog bejegyzése érdekében. Leggyakrabban előforduló példák, amikor nincs szükség hatósági jóváhagyásra:

• az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez;
• a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához;
• a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához;
• a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszüntetésére kerül sor (tehát a termőföldnek csak egyetlen tulajdonosa marad).

Haszonélvezeti jog

Termőföldre haszonélvezeti jog szerződéssel kizárólag közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér) javára alapítható, azonban ennek időtartama a 20 évet nem haladhatja meg. A szerző fél birtokban tartható termőföldterületeinek törvényi maximumát ilyenkor a már tulajdonában és a haszonélvezete alatt álló termőföldterület nagyságának összeadásával kell kiszámolni.

Ajándékozás

Ami pedig a termőföld ajándékozását illeti, a törvény kimondja, hogy kizárólag közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni termőföldet ajándékozás útján. Gyakorlatban leginkább közeli hozzátartozók között van szó ilyen ügyletről. Ilyenkor az ajándékozó és megajándékozott közeli hozzátartozók vonatkozásában nem áll fenn a tulajdonban tartható 1 hektáros területnagyságra vonatkozó korlátozás, így ő 300 hektárig szerezhet tulajdonjogot. További kedvező feltétel az is, hogy ajándékozás során nincs szükség a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyására sem.

Elérhetőség

Cím: 2900 Komárom, Igmándi út 6., fsz. 5.

E-mail: iroda@szabougyved.eu

+36-70-515-5011