Adásvétel Budapest
Ingatlan adásvétel Budapesten akár már 70.000,- Ft-tól

Az ügyvédi munkadíj az ingatlan vételára alapján az alábbiak szerint alakul

ügyvédi munkadíj

vételár 15.000.000,- Ft-ig

70 000,- Ft

ügyvédi munkadíj

vételár 20.000.000,- Ft-ig

100 000,- Ft

ügyvédi munkadíj  

vételár 25.000.000,- Ft-ig

130 000,- Ft

ügyvédi munkadíj

vételár 30.000.000,- Ft-ig

150 000,- Ft

ügyvédi munkadíj

vételár 30.000.000,- Ft felett

180 000,- Ft

Az itt feltüntetett ügyvédi munkadíjak kizárólag budapesti ingatlanokra vonatkoznak. Egyéb ingatlanok esetében érdeklődjön telefonon az ügyvédi munkadíjat illetően!

Elérhetőség:

                  iroda@szabougyved.eu                                 dr. Szabó Z. Tamás ügyvéd

                        +36 70 515 5011                                             Szabó Ügyvédi Iroda  

Az adásvételi szerződés aláírása az Ön választása szerint az alábbi helyszínek bármelyikén:

Budapest II. kerület, Horvát utca 14-24. 

Budapest III. kerület, Lajos utca 74-76, IV. emelet

Budapest V. kerület, Széchenyi István tér 7-8.

Budapest V. kerület, Szent István körút 15., 3./1. (kapucsengő: 55)

Budapest VI. kerület, Podmaniczky utca 31., 1. emelet 7. (kapucsengő: 31)

Budapest VII. kerület, Kéthly Anna tér 1.

Budapest IX. kerület, Vaskapu utca 1/B, 1. emelet

Budapest XI. kerület, Gábor Dénes utca 2., Infopark D épület

Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 29-31.

Budapest XI. kerület, Etele út 55.

Budapest XIII. kerület, Népfürdő utca 22.

Budapest XIX. kerület, Üllői út 206.

Komárom, Igmándi út 6., fsz. 5.

Az illeték és adó kérdése

Vagyonszerzési illeték

Illetéket minden esetben az új tulajdonos, azaz a vevő fizet. Amennyiben több vevő van, úgy a fizetendő illeték összege a megszerzett tulajdoni hányadaik szerint alakul. Főszabályként az illeték általános mértéke az ingatlan értékének 4 %-a. Ezt megfizetni a vevői tulajdonjog bejegyzését követően az adóhatóság külön felhívása alapján az ott megadott határidőn belül kell.

A törvény több estben biztosít illetékmentességet és illeték-kedvezményt is.

      Illetékmentesség

  • A lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. Tehát arról az esetről van szó, amikor a vevő kevesebbért vesz ingatlant, mint amennyiért egy másik, saját ingatlanát eladja a megadott törvényi határidőn belül.
  • Ha a vagyonszerzés egyenes ági rokonok (gyermek-szülő, unoka-nagyszülő stb.) egymás közötti vagyonátruházásából, vagy házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, vagy pedig házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.

                  Illeték-kedvezmény körében a                         leggyakoribb esetek:

  • lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete képezi a fizetendő illeték alapját.
  • a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50 %-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15.000.000 forintot nem haladja meg. Tulajdoni hányad megszerzése esetén pedig értelemszerűen a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. (Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 %-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.

Az adófizetés

Ingatlan eladása után az eladónak személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettsége keletkezik, amennyiben az ingatlant annak megvásárlását követő 5 éven belül értékesíti és az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen értéken azt megvásárolta.

Az adóalapot az ingatlan szerzéskori és eladáskori vételára közti különbözet jelenti. Az így kapott különbözet után kell megfizetni 15 % személyi jövedelemadót, amennyiben az ingatlant az eladó a szerzés évében vagy az azt követő évben értékesíti. Ha a szerzést követő 2. évben adja el az ingatlant, akkor a szerzéskori és eladáskori ár közti különbözet 90 %-a után, ha a szerzést követő 3. évben adja el, akkor a különbözet 60 %-a után, ha pedig a szerzést követő 4. évben értékesíti a tulajdonában álló ingatlant, akkor csupán a különbözet 30 %-a után kell megfizetnie a 15 %-os mértékű személyi jövedelemadót. A szerzést követő 5. évtől pedig egyáltalán nem terheli az eladót szja-fizetési kötelezettség még akkor sem, ha drágábban értékesíti az ingatlanát, mint ahogy azt korábban megvásárolta.

A már említett különbözet kiszámításánál költségként levonható például a kifizetett illeték, a szerződés elkészítéséért megfizetett ügyvédi munkadíj, valamint az értéknövelő beruházások és felújítások költségei. 

Hasznos tudnivalók a szerződéskötéshez

Foglaló vagy előleg

A foglaló a felek közötti szerződés megerősítésére szolgál, az eladó és a vevő szándékainak komolyságát hivatott biztosítani. Általában az adásvételi szerződés aláírásakor kerül átadásra akár készpénzben, akár banki átutalással, azonban lehetőség van foglaló kifizetésére akár a szerződéskötést megelőzően is. A foglaló mértéke általában a vételár 10 %-a, azonban ettől a felek egyező akarattal eltérhetnek - tehát akár nagyobb vagy akár kisebb összegben is megállapodhatnak. Amennyiben a szerződést teljesítik, úgy értelemszerűen a foglaló a teljes vételárba beszámít. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Az előleg a jogkövetkezményét tekintve abban különbözik a foglalótól, hogy amennyiben a szerződés meghiúsul, úgy függetlenül a meghiúsulásért felelős személyétől, az előleg maradéktalanul visszajár a vevőnek.  

Függőben tartás és a tulajdonjog fenntartás közti különbség

A függőben tartás célja, hogy egyrészt az eladót megvédje attól, hogy a teljes vételár kifizetése elött lemondjon a tulajdonjogáról, másrészről a vevőt védi a tekintetben, hogy az ő tulajdonjogának bejegyzése előtt harmadik személy ne szerezhessen tulajdonjogot.

A földhivatali benyújtáskor ilyen esetben azt kell kérni, hogy a földhivatal a vevő tulajdonjogának bejegyzését tartsa függőben a jogosult - tehát az eladó - által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, de legfeljebb az adásvételi szerződés benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig.

Minden esetben az eladó akkor adja meg a bejegyzéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, amikor a teljes vételárat megkapta. Ezt a nyilatkozatot célszerű már az adásvételi szerződés megkötésekor elkészíttetni úgy, hogy azt a szerződést ellenjegyző ügyvéd letétbe veszi azzal, hogy kizárólag a teljes vételár kiegyenlítésének eladó által történő hitelt érdemlő módon való tájékoztatását követően továbbítja a földhivatal felé.

Amennyiben az eladó a teljes vételár kifizetéséig a tulajdonjogát fenntartja, úgy a földhivatalhoz benyújtandó kérelemben nem a tulajdonjog bejegyzését kell kérni, hanem azt, hogy a földhivatal a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét jegyezze fel.

Elővásárlási jog

Előfordulnak olyan esetek, amikor a vétel tárgyát képező ingatlanra harmadik személy(ek)nek elővásárlási joga van. Leggyakrabban ez akkor fordulhat elő, amikor a korábbi tulajdonos elhunyt és az ő halála után bekövetkező törvényes öröklés eredményeképpen az elhunyt örökösei öröklik az ingatlan tulajdonjogát egyenlő arányokban.

Amennyiben az egyik tulajdonostárs (tehát az eladó) az ingatlant/ingatlanrészét el akarja adni, akkor a kapott vételi ajánlatot az elővásárlási jog jogosultjával, jogosultjaival közölnie kell.

Ha az elővásárlásra jogosult harmadik személy a vételi ajánlatot elfogadja, úgy az adásvételi szerződés közte (nem pedig a vételi ajánlatot tevő vevő) és a tulajdonos (eladó) között jön létre. Ha az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot - ésszerű határidőn belül nem tesz -, akkor a tulajdonos az ingatlant az ajánlatnak megfelelően értékesítheti a vételi ajánlatot tevő részére.

Minden esetben az elővásárlási jogosult elővásárlási jogáról lemondó nyilatkozatát be kell nyújtani a földhivatalnak, a tulajdonjog bejegyzése csak ezen nyilatkozat birtokában történik meg. Ha az elővásárlásra jogosult nem nyilatkozott, akkor annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) kell igazolni a földhivatali eljárás során.

Elérhetőség:

                 iroda@szabougyved.eu                                   dr. Szabó Z. Tamás ügyvéd

                       +36 70 515 5011                                               Szabó Ügyvédi Iroda  

Az előszerződés kérdése

Az adásvételi előszerződés lényege, hogy ebben a felek abban állapodnak meg, hogy egy későbbi időben egymással szerződést fognak kötni. Az előszerződést ugyanolyan alakban kell megkötni, mint az adásvételi szerződést, tehát ügyvédi ellenjegyzés mellett. Az előszerződés egyben kötelezettség mindkét fél részére a végleges adásvételi szerződés megkötését illetően.

Összességében az előszerződés megkötése minden olyan esetben indokolt lehet a felek között, amikor az ingatlan éppen aktuális jogi állapota rendezésre szorul amellett, hogy a felek garanciát szeretnének kapni a másik féltől a szerződés jövőbeli aláírására.

Energetikai tanúsítvány

A jelenleg hatályos szabályozás szerint kötelező feltüntetni az adásvételi szerződésben az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány azonosító kódját. Fel kell tüntetni továbbá a vevő nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy az energetikai tanúsítványt az eladótól átvette.

Vannak olyan esetek, amikor az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet értelmében nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni. Ezek közül a leggyakrabban előforduló az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületek köre, illetőleg az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületek.

Aláírás meghatalmazással

Természetesen van rá mód, hogy az adásvételi szerződés megkötése során valamelyik aláíró személyt meghatalmazottja képviselje és ő írjon alá helyette (például, ha az eladó külföldön tartózkodik). Ilyenkor a meghatalmazást rendszerint ügyvéd készíti el és jegyzi ellen, amelyet az adásvételi szerződés földhivatali benyújtása alkalmával csatolni kell az adásvételi szerződés mellé.

Kérdése van? Küldjön üzenetet és felvesszük Önnel a kapcsolatot!